KP nélkül külföldön

KP nélkül külföldön

In Medias Res

2019. február 15. - pleszroland

Mint generációnkból sokan, így én is a kényelem rabja vagyok. Kényelem, mint kevesebb erőfeszítés, elegánsabb megoldások, automatizálás. Amit mindenképpen kiemelnék, hogy kényelem alatt nem csak azt értem, hogy fizikailag kevesebb erőfeszítés, legalább ilyen fontos, ha a szellemi kényelemben tudunk élni.

2010 környékén érettségiztem és akkor biztos voltam benne, hogy én egy szabadúszó webdesigner leszek aki csak kávézókból / éjjel fog dolgozni és a produktivitás lesz a mindenem. Rengeteget olvastam akkor a produktivitásról, de valójában sose értettem meg őket, pedig rengeteg cikket és howtot olvastam (főleg arról, hogy más bloggerek hogyan csinálják). Aztán felnőttként nagy hatással volt rám a David Allen: Get Things Done c. könyve ahol végre megértettem a szellemi kényelem fontosságát. Minél kevesebbszer kell valamire gondolnod úgy, hogy közben mégis magabiztosan tudod, hogy működik nagyon felszabadító érzés.

A készpénz viszont eredendően nem képes erre. Alapvetően nehéz fejben követni, hogy mennyi van nálad, mikor kell kivenni az ATM-ből, milyen kiadásom lesznek amiket ebből fizetni: alapvetően mivel egy tervezést igénylő dolog, ezért agyi kapacitást szükségel. Természetesen sokkal jobb, mint pl. cserélgetni a javakat, de azért alapvetően a bankkártyák és a Paypass korában erre van már egy jobb megoldás. Kártyánál mindig van nálad pénz, mindig tudod, pontosan mennyi pénzed maradt, mindig tudsz pontosan fizetni.

Természetesen vannak fizikai előnyei is a bankkártyának: nem kell magaddal cipelned (ne felejtsük el, hogy a KP nem csak ötezresekből áll, részesei az érmék is), mindig pontosan tudsz fizetni: nem kell szenvedned a visszajáróval vagy a napi szinten jövő kérdéssel: "nincs kisebb?" ill "hát azt hiszi hogy csak ő jár ide, hogy vissza tudjak adni a 20 ezreséből?". 

A kettő összetett hatására miatt Don Quijoteként űzöm szélmalom harcomat a KP ellen: próbálok csak olyan helyekre menni, ahol lehet kártyával fizetni (ugye az ember a pénztárcájával szavaz) és teljesen kizárni a sátánt az életemből. Két hely van, ahol a kiiktatási próbálkozásim kevesebb sikert arattak: a lakbér fizetés és az utazás. Mivel arról, hogy minden nap átsétálok a lakbérrel a folyosó másik oldalára kevésbé lenne érdekes blog téma, ezért az utazás lett a fókuszban.

Disclaimer: a 20-es évei vége fele járó, önmagára még mid-twentiesként hivatkozó gazdaság-informatikus vagyok, Budapesten élek, nincs macskám és jobbkezes vagyok.

süti beállítások módosítása